Bemutatkozás

"A szorgalom, az építő anyag iránti tiszteletem, a föld  és a tűz szeretete megteremtettte ezt a magánmúzeumot, mint a jó termőfa a jó gyümölcsöt"

Rugli Dezső

Hogyan jutnak el Önhöz a gyűjtemény darabjai, hogyan szerez tudomást róluk?

37 év alatt szélesre bővült az ismeretségi és a baráti köröm, sokszor jelzést kapok, hogy hol van bontás vagy romos épület. Ekkor mindig felveszem a kapcsolatot a tulajdonossal vagy a bontásért felelős személlyel.  A téglákért vagy a cserepekért személyesen megyek el, vagy ismerősök által hozatom el. Bármerre járok szatyor, kalapács, kisebb célszerszámok, nekem olyan személyes holmiim, mint másnak a mobiltelefon. Ha egy véletlen utam során betévedek egy romos épülethez, vagy egy téglakupachoz, állandóan van nálam egy turisztikai magazin mellyel igazolom, hogy szanyi ember vagyok, és hogy a téglamúzeum számára gyűjtök anyagot és nem ferde szándékból tartózkodom a területen. Mert nem megszokott dolog az emberek számára, hogy valaki téglát gyűjt. Volt olyan eset egy Rábaközi településen, mikor a romos épület szomszédjával közöltem, hogy holnap jövök téglát gyűjteni. Mivel a bontott épület tulajdonosa nem a településen lakott. A szomszéd mondta a feleségének: ,, Holnap jön egy ember valami téglakutató”... ,, szerintem nem lehet rendben nála valami”. De mikor másnap 12 fajta téglát sikerült találnom, megpucoltam, sorba kiraktam, elmondtam a téglák történetét, a bácsi leemelte a sapkáját így szólt: ,,Uram, minden tiszteletem az Öné!” Gyakran ér kellemes meglepetés az utcakapun kívül. Csomagot helyeznek el, mely téglát vagy cserepet tartalmaz. Nem sok idő kell, hogy rájöjjek, ki és honnan hozhatta. Nagy huzavona után jutottam 27 db Római téglához, melyet csak úgy tudtam megvásárolni, hogy életbiztosításomat adtam fel, hogy előteremtsem az anyagi feltételeket. A média is sokszor tudosítást adott már gyűjteményemről, amely növelte népszerűségemet, és ismeretségemet. Telefonon sok gratulációt kapok, és pozitív visszajelzést. Sokan küldenek postán téglát még a postaköltséget is magára vállalva. 85 éves bácsi is hozott már nekem téglát, azokkal a szavakkal, hogy örülök hogy örömet szerezhettem. Ez csodálatos dolog a mai világban. Ismerősöktől kaptam: Egyiptomból, Tunéziából, Londonból, Belgiumból, Németországból, Szlovákiából, Ausztriából stb... Kaptam szanyi embertől is ,,félig”, mert mikor elmeséltem a téglája történetét azt mondta, Ő visszaviszi ezt a téglát mert nem gondolta, hogy ilyen értékes téglából van a háza..

 

Szinte valamennyi téglán láthetó monogram,azaz valamiféle kezdőbetűk,valamilyen jelölés. Miről árulkodnak ezek a jelek?

Magyarországon a római légió katonái készítettek először téglát, több mint 2000 évvel ezelőtt. Itt már a téglákat jelzésekkel látták el. Összeeresztési jelekkel, kacskaringós S betűvel,a légió pecsétjével, vagy állati lábnyomokkal. A gyűjteményem tartalmazza az ezekkel a jelzésekkel ellátott téglákat. A középkori téglákat különböző jelzésekkel nem látták el, felületeket még a vályogvető ládában vályúsan képezték ki, mely habarccsal való érintkezéssel a falszerkezetben az elmozdulást magakadályozta. Gyűjteményemben megtalálható ezek a Középkori kanelurázott téglák is. A középkor után a török kor adott nagy lendületet a téglagyártáshoz védelmi célokból. Itt már a téglákat először geometriai abrázolásokkal, monogramokkal, majd a monogramok és az évszámok kombinációjával látták el. A Monogramos téglák sorát Hans Preiner győri várkapitány nyitja. Melyet 1606-1630-ig gyártottak. A Múzeumban megtalálható 11 várkapitány monogramos, évszámmal kombinált téglája. 1741-ben mikor az egyház visszaszerezte a jogot a téglagyártáshoz, több helyen létesült téglaégető, itt az egyházi monogramok találhatóak meg. Majd a Grófi és Uradalmi téglaégetőkkel, Grófok, és Uradalmak monogramjai és évszámmal való kombinációi jelentkeztek. A monogramok és évszámok mindig az adott kor lenyomatát jelzik. Ezek a monogramok domborúak voltak, a vályogvető ládában tükrösen voltak belevésve. Majd 1853-ban mikor a rendelet megengedte, hogy magánember is égethetett téglát, versenyképesség alakult ki, korszerűsítették a technológiát. A kézi formázásról áttérték a gőzprés alkalmazására, itt a monogramok mélyítették voltak már a gép nyomta bele. A domború majd a mélyített monogramoknak, főként statikai célja is volt, mert a habarccsal való jobb tapadással a falszerkezetek stabilitását eredményezte. A monogramok és évszámok, az ipartörténeti értékek mellett, településtörténetről is árulkodnak. Adonyba a helyi téglagyár 1688-as évszámmal ellátott megtalált téglája rombadöntötte a történészek azon állítását, miszerint Adony, a török uralom után kihalt. A CZ betűre végződő települések nevei jelzik, hogy a település német nemzetiségből állt, pl.: Vácz, vagy Pápa melletti Tapolczafő.  Ezek a téglák is megtalálhatóak Múzeumomba.

 

 

Mekkora a jelenlegi gyűjteménye? Hiányzik még valami belőle?

Több mint 5 ezer fajta tégla található meg a gyűjteményemben, valamint jelentős a cserépgyűjteményem, melyet párhuzamosan rendszerezek a téglákkal együtt. 34 db Római kori található a gyűjteményemben, melyből 27 db a Nemzeti Múzeum által nyílván van tartva. Mivel a római téglákra jellemző, hogy nem csak egy egyszerű tömési anyagnak, egy vázkitöltő elemnek készítették, hanem egy örökké tartó műeszköznek, mert 1000 évek bizonyítják, hogy építményekbe mivoltukat 1000 éveken át megőrizték a föld alatt és a föld felett egyaránt. Tehát gyűjteményemből még hiányoznak azok a téglák, amik még különböző építményekbe stabilan helyt állnak.

Folytatás